A hétfőn elfogadott 14. oroszellenes uniós szankciós csomagban egy önálló fejezet rögzíti, hogy a Paks II. projektre semmilyen uniós szankció nem vonatkozik, és a szankciómentesítési eljárás is megszűnt, így ez a kettő fejlemény nagy lehetőséget jelent az uniós hátterű beszállítók számára a projektben való részvételre – mondta el a Portfolio-nak adott rövid nyilatkozatban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre kijelentette: a friss uniós döntés alapján gyakorlatilag biztosra veszi, hogy a Siemens Energy teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségét a Paks II. irányítástechnikai rendszerének leszállítására. Egy iparági forrásunk szintén úgy látja: elhárult az a veszély, hogy a német exporthatóság esetleg blokkolná az engedély kiadását a Siemens Energy felé az irányítástechnikai rendszer leszállítására; és arra is rámutatott: a kettős felhasználási célú technológiák engedélyezési eljárásában példátlan lenne a két uniós tagállam közötti technológiaátadás blokkolása.
A Paks II. Zrt. az ötéves időablakon belül, már egy évvel a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedése után megkezdte az atomerőmű építéséhez szükséges építési előkészítési munkálatokat, amit a Portfolio információi szerint akkoriban az illetékes hatóságok felé írásban is jelzett, így a környezetvédelmi engedélye változatlanul hatályban van.
Felavatta csütörtökön Budapesten a Siemens Energy Kft. új üzemcsarnokát, illetve a képzési központját és a napelemparkját Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, és többek között azt hangsúlyozta, hogy a cég kulcszereplője lesz a magyar energiaellátás biztonságának, hiszen elnyerte a Paks II. irányítástechnikai rendszerére kiírt tendert a francia Framatome-mal együtt – derült ki a tárca közleményéből.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően 2024. május 10-től megkezdődik, a 2. blokk 2024. évi karbantartása - közölte az Országos Atomenergia Hivatal.
Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Interjút adott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az orosz állami TASzSz hírügynökségnek az Atomexpó 2024 nevű orosz energetikai fórumon. Bár a fő téma az orosz-magyar energetikai együttműködés volt, Szijjártó beszélt a kormány háborúval kapcsolatos álláspontjáról is.
Az EDF-et, Európa legnagyobb energiaipari vállalatát, a növekvő költségek és a nukleáris projektjei késedelmei, nevezetesen az angliai Hinkley Pointban épülő két harmadik generációs nyomottvizes reaktor (EPR) építésének csúszásai miatt, vizsgálják. Az eredeti becslések szerint ezeknek a reaktoroknak a költségvetése 70-90%-kal megugorhat, az üzembe helyezés pedig akár hat évet is késhet. A cég leányvállalata, a Framatome eközben a Paks II. bővítésében komolyabb szerepvállalásra készülődik.
"Jelenleg intenzív előkészületek folynak az első beton kiöntésére, amelyre 2024-ben kerülhet sor" – mondta egy hétfőn kiadott közleményben Vitalij Poljanyin új paksi projektigazgató, az orosz Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó vállalatának, a JSC Atomstroyexportnak (ASZE Rt.) az alelnöke.
"A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték azt, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldani az energiaigényüket, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és saját naperőműveket fognak építeni" - jelezte egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzleti forrás a Vsquare-nek, amely értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz. A magyarországi naperőművek terjedésének kilátásairól, a zöld áram beszerzés és elosztás kérdéseiről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, további részletek itt érhetők el.
2023. november 14-én megbeszélést tartott Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami vállalat vezérigazgatója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A felek a Paks II. Atomerőmű építési területét is felkeresték.
Ha nem szállítjuk le a szerződés szerint a Paks II. irányítástechnikáját, akkor egyrészt szinte korlátlan összegre beperelhet minket Magyarország, másrészt a kínaiak kerülnének be helyettünk a projektbe, és ne felejtsük el, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil – ezt az érvrendszert adta elő Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke a Welt and Sonntagnak adott nyilatkozatban.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
A Paks II. atomerőmű leendő 6-os blokkja alól már a talaj felét, mintegy félmillió köbmétert, kitermeltek 5 méteres mélységig, és a 2700 méternyi résfal 40%-a is elkészült már – emelte ki ma Bécsből élőben bejelentkezve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol tárgyalt az orosz fővállalkozó Roszatom vezérigazgatójával. Alekszej Lihacsov múlt pénteken Pakson is járt, és az erről kiadott Roszatom-közlemény azt is tartalmazta, hogy az 5-ös blokk alatti első betonöntési munka a minap vázolt 2024 végi céldátum helyett 2025 elejére is elcsúszhat.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel hosszabbította meg saját kormányzására vonatkozó terveit, miközben egy érdekes információt is elejtett Paksi Atomerőművel kapcsolatban – számolt be róla a Telex, a kötcsei rendezvényen tartózkodó résztvevők elmondása alapján.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Erről a belügyminiszter beszélt.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
